2009. május 24., vasárnap

keresztelő

Nem jól indult a nap. Terápiám kudarcát igazolandó reggel szarka pajtást égnek álló lábbal találtam. Gyorsan eltemettem mivel korán indultunk Miskolc-Tapolcára. Eszter nap lévén ma tartottuk unokám keresztelőjét. A helyszín hűvösen fogadott. Mindenki, már aki készült rá, felvett még egy ruhadarabot. A sziklakápolna akusztikája remek volt. Minden kihallatszott. Míg a pap az örök életről misézett, addig én a sziklákba nyomódott fosszíliákat szemléltem. Majdnem lemaradtam az eseményről, de azért egy post festam fotót még sikerült készítenem.


Unokámat nem nagyon viselte meg az aktus, mert ahogy a közelébe kerültem vidáman elkapta a bajszom és a szemüvegem. Egyedül a pap volt morcos, mert zavarta a jó hangulat. Mint kiderült a hang nem csak bentről jött ki, de fordítva is remekül közlekedett. Isten éltesse az Esztereket.

Nincsenek megjegyzések: